2015. március 5., csütörtök

Egy különös könyv

Egy különös könyv

Jelenések könyve 10. fejezet
Mielőtt a Jézus visszajövetelét jelző hetedik trombita megszólalt volna, egy különös jelenetet látott János apostol. Jézus egy nyitott tekercset tartott a kezében. Ez a könyv Dániel próféta könyve volt. Amikor annak idején Isten utasítására megírta Dániel, be kellett zárnia pecsétekkel. Eljött az idő a XVIII. század végén, amikor ez a könyv megnyílt a Bibliát kutatók előtt.
János apostol egy szokatlan feladatot kapott. Jézus kezében tehát ott volt a tekercs, mialatt egyik lábával a tengeren, másikkal meg a szárazföldön állt.  El kellett kérnie a tekercset, és meg kellett ennie. Hát ez aztán tényleg különös utasítás volt Isten részéről. Amikor János enni kezdte a tekercset, érdekes módon jó íze volt. Édes volt, mint a méz. Ahogy leért a gyomrába, az íze megváltozott. Keserű lett.
Ez az adventváró nép lelki tapasztalatát mutatja be.  Ahogy már szó volt róla, a XVIII. század végén a nagy földrengés és a Nap elsötétedésének hatására elkezdték kutatni a Bibliát. Dániel könyve alapján arra gondoltak, hogy Jézus eljön 1844-ben a földre. Jaj, de boldogok voltak az őszinte keresztények. Nem lesz már semmi rossz, és ott lehetnek Üdvözítőjükkel a Mennyben. Buzgón imádkozva kutatták hívő emberek tucatjai Isten Igéjét, különös tekintette Dániel könyvére. Legnagyobb meglepetésükre felfedezték azt, ami addig nem volt érthető számukra: Valami komoly dolog fog történni pár éven belül. Még komolyabban kutatták az Írást, mire meggyőződtek arról, hogy Jézus Krisztus 1844 őszén fog eljönni. Az igaz hívők nem fojtották magukba ezt az információt. Hátra hagytak mindent, ami egyébként fontos volt nekik és hirdették Jézus második eljövetelét. Erőt, pénzt nem sajnálva, a megpróbáltatásokkal mit sem törődve mentek faluról falura, városról városra, mint annakidején Jézus és tanítványai. Olyan nagy munkát végeztek, hogy a korabeli feljegyzések szerint nagyítóval sem lehetett Észak Amerikában olyan embert találni, aki ne hallott volna a tanításukról, és az Államok lakosságának mintegy 30%-a várta Jézus eljövetelét 1844 októberében. Sokan nem aratták le a gabonát, nem takarították be a burgonyát az utolsó nyáron – mondván; fontosabb még elmondani azoknak a jó hírt, akik nem tudnak róla. Mindezek után a történelem legkeserűbb csalódását élték át, amikor nem jött el Jézus október 23-án. Sokkal nagyobb keserűség volt ez, mint a tanítványok számára Mesterük keresztre feszítése, mert ezt legalább Jézus előre többször is elmondta nekik. 1844-ben a hívők hatalmas krízisen mentek át. Voltak, akik örökre elfordultak Istentől. Voltak, akik támadólag léptek fel azok ellen, akik nekik korábban Jézus eljöveteléről beszéltek. Voltak, akik újabb időpontok után kutattak. Volt viszont egy maroknyi csapat, aki továbbra is hitt Istenben, de a keserűség miatt, amit ekkor éreztek, még nem egészen értették, hogyan kezeljék a történteket. Számukra rettenetes nehéz volt elviselni az emberek gúnyolódását, akik nem hittek a Bibliának, és csak nevettek rajtuk. Hol van Jézus? Miért nem jött elértetek?
Buzgó imában keresték a választ.
Ezeknek az embereknek ez a fejezet – Jelenések könyve 10. fejezet – vigaszt adott. Isten előre ismerte tévedésüket és leíratta.
Új feladatot is kaptak. Ismét munkába kellett állniuk. Tovább kellett folytatni a Biblia kutatását, amíg nem látnak tisztán a még nem ismert bibliai tanításokban.
Lehet, hogy Te is csalódtál. Imádkoztál valamiért és nem kaptad meg. Vagy a gyülekezetben nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretnéd. Ettől még Isten szeret és együttérzéssel van irántad. A csalódások meg tesztek, hogy ezek ellenére továbbra is bízol-e Jézusban?




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése