Csalóból győző

Bántotta, amiért nem ő lett az elsőszülött. Csellel megszerezte magának. Aztán becsapta bátyját, Ézsaut, hazudott édesapjának, Izsáknak, anyuci kedvence volt, de nem sok öröme telt benne. Hét évig keményen dolgozott a kedves lányért, akit feleségül szeretett volna venni. Becsapták. A nővérét adták neki feleségül, akit nem is szeretett. Újabb hét év Ráhelért. Végre úgy tűnik, minden sínen van, haza kéne menni atyái földjére, hisz Isten adott neki egy ígéretet, hogy az az övé, és az ő gyermekeié lesz. De még van egy elintézetlen ügye. A bátyja. Hogyan kerülhetne a szeme elé. Éjszakákon át terveken gondolkozott. Mit tegyen? Mi lesz ha…?
Végül kupaktanácsot tartott két feleségével. Induljunk haza – bátorították. Jákob összeszedte mindenét, ami az övé volt, állatait, amikért megdolgozott, feleségeit, gyermekeit, és a hatalmas menet elindult hazafelé. Mezopotámiából Kánaán irányába, Bételen át.
Mivel apósa többször is becsapta a 21 év alatt, úgy gondolta, búcsú nélkül, titokban távoznak. Hát aztán ebből adódott az első bonyodalom. Isten átsegítette őket ezen, elbúcsúztak az utánuk jövő rokonságtól, majd folytatták útjukat. Azonban Jákob lelkére napról napra jobban ránehezedett az Ézsauval való találkozás gondolata, úgy is mondhatnám, réme. Ezt csak tovább fokozta a hír, hogy már el is indult elébe Ézsau, és négyszáz férfi van vele. Mi lesz, ha megöl engem vagy az ártatlan gyermekeket, vagy a szolgáimat? Mi lesz, ha…? Már aludni sem tudott. Egyik reggel aztán „Jákobos” manőverbe kezdett. Ajándékokat küldött maga előtt Ézsaunak – bűnbánata jeléül, aztán két részre osztotta vagyonát, csapatát, gondolva, ha az egyiket elpusztítja, a másik még talán megmarad. Sajnos azonban ezektől az ötletektől sem lett nyugodtabb. Az a „valami”, az a lerendezetlen több évtizedes dolog erősen mardosta ott belül. Attól kéne megszabadulni. De hát hogyan?
Elérkeztek a Jabbok folyó völgyébe. Ez a Jordán egyik mellékfolyója. Itt átköltöztette az egész népet a folyón, ő meg ottmaradt a túlsó parton.  Az egész éjszakát az Istenhez való imában töltötte. Gondolhatod, milyen ima szállhatott fel onnan a völgyből!  Egész életének összes csalása, bűne lepergett előtte. De Isten ígéretei is. Tusakodott, küzdött. Egy angyal jelent meg, akit Isten küldött. Ő megérintette Jákob csípőjét, és megáldotta őt. Ezentúl nem Jákob lesz a neved, mondta – ami azt jelenti, hogy csaló, hanem Izrael! Ennek az a jelentése, hogy győző. Küzdöttél Istennel és emberekkel – és győztél!
Jákob sántikálva, de lelkében megnyugodva csatlakozott reggel a családjához. Isten megbocsátott neki. Elvette bűnterhét. Valahol belülről érezte, hogy Ézsau is meg fog bocsátani. Nem kell tovább manipulálnia az eseményeket. Csupán Istenre bízni. Elég volt a maga akaratából, hogy majd ő megold mindent. Rájött, hogy csak elhibázni tudja. Elengedte. Átadta Istennek. Így lett a csalóból győző.
S valóban – Isten előrement. Meglágyította Ézsau szívét, és ő megbocsátott. Igaz testvérként köszöntötték egymást.

Lehet, hogy Te is kissé erős akaratú vagy. Mindent szeretnél kézben tartani, magad megoldani. Aztán rájössz, hogy kegyetlenül össze tudod kuszálni a dolgokat. Engedd el! Add át Istennek a vezetést. Hidd el, győzni csak Vele tudsz. Egyedül nem megy!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Jelenések könyvének szimbólumai

Ábrahám

Az édenkert