Az elkényeztetett fiúból rabszolga lesz
Nem sokkal később egy Egyiptomba tartó karavánt láttak feltűnni az úton. Összenéztek. Kimondatlan szavakból is értettek. Mi lenne, ha eladnánk annak a karavánnak? Megtették. A rabszolga kereskedők húsz ezüstöt adtak Józsefért. Ahogy nem messze haladtak el édesapja táborától, könnyek gyűltek József szemében. De jó lenne, otthon lenni! Lassan haladtak, és közben volt ideje egész életét átgondolni. Eszébe jutottak a történetek. Apja, nagyapja, dédapja… Mennyi-mennyi ígéret! Isten hányszor megszólította, megáldotta őket. Aztán most itt van ő. Mi történt? Vége lett mindennek? Hova lettek az álmok? Én azt gondolom, József a párnapos út alatt felnőtté vált. Már nem az az elkényeztetett kis apuci kedvence, hanem éretten gondolkodó férfivá vált az egyiptomi út alatt. Hamarosan egy nyüzsgő, zajos piacon találta magát. Ilyet aze lőtt soha nem látott. Ez egy egészen más világ. „Ki ad többet érte?” Hangzott a kereskedők kántálása. Egy egyiptomi főember – Potifár – odalépett hozzá, jól me...