2012. január 18., szerda

Folyamatban a Jézus7










Hat különböző helyen tartjuk a Jézus7 programot.
Számunkra roppant érdekes az, hogy ahol sok energiát fektettünk be - valahogy kevesebb eredményt látunk - a látogatottságot illetően, mint ahol kevesebbet.
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy kevesebbet dolgozzunk, hanem azt, hogy engedjünk nagyobb teret a Szentléleknek, hisz Ő a fontosabb és nem ÉN!
Például Adonyban - ami egy kisváros havonta egyszer jön össze a csapat, és ismét 30 fő körül volt a vendégek száma. Itt egy érdekesség is történt.
Az egyik hölgynek akartam adni egy papírlapot és egy tollat - és hát elég nyersen visszautasított, mondván, hogy ő aztán semmiben nem szeretne részt venni, egyáltalán örüljünk, hogy eljött. Ezt is csak a barátnője kedvéért tette. Őt nem nagyon érdekli ez az Istenről szóló dolog.
(Állj neki egy ilyen kemény visszautasítás után mosolyogva Jézusról beszélni!)
Nos, mi megpróbáltuk. Ahogy visszagondolok, talán ő volt a legeslegeslegfigyelmesebb az összes hallgató között. Látszott, hogy mélyen megérintette amit hallott Jézusról. Utána még volt a hallgatókkal egy jó kis beszélgetésünk. Ez a hölgy végig maradt - és hallgatott.

A másik ilyen hely Kiskunhalas. Itt a városban még nem sikerült túl sok dolgot tennünk eddig. No jó, szerdánként a piacon kint vagyunk könyveinkkel, meg aztán volt egy szünidei bibliatábor - de hát ez igazán nem nevezhető SOK-nak. Itt 13-16 fő között mozog a hallgatók száma. Hiszünk az élesztő és a liszt példázatában... 'az egész tésztát képes megkeleszteni'

Dunaújvárosban kaptuk talán a legtöbb negatív visszautasítást eddig. Mégis péntekenként megtelik a tanterem, ahol vagyunk. Itt is figyelő arcokat látunk. Külön öröm számunkra, hogy előző lakószomszédaink is eljárnak. Ezért külön dicsőség az Úrnak! Néha érdekes visszajelzést is kapunk: Múlt pénteken az egyik 'testvéregyházunk' tagja odajött hozzánk és elismerését fejezte ki, hogy 'úgy láttam semmilyen teológiai tévedést nem tartalmazott, amit mondtatok!' - Hát mit mondjak? Örültem neki. El tudtuk mondani Betlehem és Názáret történetét teológiai baki nélkül!

Kiskőrös, Solt és Sárbogárd - ahol tartjuk még a sorozatot. Ha nem is túl nagy számban, de egy-egy kovász-mennyiségű hallgatóság mindenütt található.
Imánk, hogy a Szentlélek tegye élővé a kovászt, hogy az egész tészta megkeljen!

2012. január 10., kedd

Tapasztalataink az Úr Jézussal


Január 3-án a házi bibliatanulmányozó csoportunk egy fővel bővült Dunaújvárosban. - Dicsőség érte Istennek!
Január 4-én Kiskőrösön a Jézus7 Táborhegyi részénél 12 vendég és 8 gyülekezeti tag vett részt. Imádkozunk értük az Úrhoz.
Elkezdődött körzetünkben a 10 nap a felházban program. Aminek nagyon örülök, hogy a testvérek igazán komolyan veszik a programot, azóta is mindennap találkoznak, együtt olvasnak, imádkoznak.
Január 5-én Kiskunhalason is elkezdtük a Jézus7 programot. Nagy örömünkre 26-an voltunk. Nagyon figyeltek. Az iskola igazgatónője különlegesen nagyon kedves volt. Hálásak vagyunk ezért az Úrnak!
Január 6-án Dunaújvárosban is elkezdhettük a Jézus7-et egy iskola tantermében, ami megtellett. Olyan nagyon hálásak voltunk ezért.
Solton - szombaton - a Jézus7 második alkalmára bár csak 4-5 vendég jött, de a testvérek nagyon örültek az együttlétnek, a hallottaknak. Tovább imádkoznak és dolgoznak az emberekért a környezetükben.
Január 9-én hétfőn Sárbogárdon volt a Jézus7 második alkalma. Meglepetésünkre nagyon sokan jöttek. Szívből hálát adtunk értük a drága Jézusnak.
Minden egyes alkalomért, amikor hangozhat az evangélium őszinte hálás szívvel fordulunk Istenhez, aki nem fog egyetlen embert sem elveszni azért, mert esetleg nem hallotta az üzenetet.

2012. január 2., hétfő

Ajándékok - szomszédainknak


Annyi áldást kaptunk 2011-ben az Úrtól. Törtük a fejünket, hogyan lehetne megosztani, továbbadni legalább egy kicsit belőle.
Egy hónapja új házba, egy nyolclakásos társasházba költöztünk. Már napok óta gondolkodtunk, mi lenne az a "lightos", könnyedebb, de mégis "komoly" ajándék, amivel felkereshetnénk szomszédainkat. És akkor a jó Isten a szemünk látóterébe hozta a Barlanglakó című könyvet. Készítettem kis kártyákat - idézettel - becsomagoltam a könyveket - és minden szomszédunknak adtunk.
Most már csak két dolog az, ami fontos:
1.) Hogy folyamatosan imádkozzunk értük
2.) Hogy elolvassák - és megragadja őket Isten Szentlelke.

Bibliák a kórházba - Dunaújváros


A két ünnep között elhatároztuk, hogy meglátogatjuk azokat a szegény betegeket, akik "ottragadtak" betegségük miatt a kórházban, és nem tudták családjuk körében tölteni az ünnepeket.
Egy kedves testvérünk jóvoltából kis Újszövetségi Bibliákhoz jutottunk. Ezekkel indultunk látogatni. Természetesen engedélyt kértünk erre a kórház vezetőjétől és a szolgálatot teljesítő személyzettől is.
Végül nem igazán tudtuk, ki örült jobban: a betegek - akikre rányitottuk az ajtót, és egy értékes könyvet kaptak ajándékba, vagy mi, akik láttuk szemükben a hála, az öröm könnycseppjeit.
Hálásak vagyunk a jó Istennek, hogy ajtók nyílnak a Szentlélek munkája előtt.

Szenteste - Jézus7




Solton a testvérek úgy döntöttek, próbáljuk meg szenteste - 2011. december 24-én du. 16. órára meghirdetni a Jézus7 program első alkalmát. A téma időszerű, hisz Betlehem, Názáret, Jézus születése, Jézus földre jövetelének tanulságai... lehet, hogy több ember fantáziáját is megmozgatja. Talán ilyenkor nyitottabbak is az emberek. No meg magányosabbak is!
Így aztán meghívókat hordtunk szét, látogattunk, beszélgettünk és hívtuk az embereket. És hát készültünk. Énekekkel, verssel, meleg teával, kaláccsal, és szeretettel.
Szombaton (mivelhogy ez a csodás alkalom a szombattal is egybeesett) - imádkoztunk - és vártunk. Izgalommal, hitetlenül, kevés hittel, mégis bizakodva.
És jöttek.
No nem olyan sokan, de jöttek. Hat vendég volt - és velünk együtt tele a gyülekezet.
Jó volt. Áldott együttlét volt. A végén tudtunk beszélgetni, és megoszthattuk szeretetünket.
Bárcsak több ilyen szép alkalmunk lehetne!