2011. április 21., csütörtök

Húsvéti szerenád






Egy négyszintes ház első emeletén lakunk Dunaújvárosban
Sokat gondolkodtunk, mit lehetne tenni, hogy az evangélium minél több emberhez eljusson. Jön a húsvét - hogyan lehetne ezt az alkalmat kihasználni.
Aztán jött egy ötlet. Mi lenne, ha a lépcsőházban énekelnénk, és erre meghívnánk a lakókat, hogy hallgassák meg az énekeket.
Az ötletből tett lett.
Előzőleg minden lakásba bekopogtam egy kis ajándékkal, majd elmondtam, mit szeretnék.
- Jaj de kár, hogy csak csütörtökön jönnek, az olyan soká lesz - mondta az egyik lakó
- Hányat is kell addig még aludnom? - így a másik
- Dehogy zavarnak, csak jöjjenek, énekeljenek
- A férjem szokott ám hallgatózni az ajtajuk előtt, amikor a kislányuk fuvolázik
- Ó, aranyoskám, nem tudok én elmenni sehová, hiszen látja, alig botorkálok itt a lakáson belül, úgy fájnak a lábaim - mondja egy idős hölgy.
Amikor megtudta, hogy sehova sem kell mennie csak az ajtóba leülni egy székre, akkor megnyugodott.
Eljött a várva várt nap, tele voltunk izgalommal, vajon hogy sikerül.
Amikor jöttünk visszafelé a szociális otthonból, ahol énekeltünk, találkoztunk egy lihegő nénikével:
- Jaj, nem késtem el? Sajnos késett a buszom, úgy siettem, hogy le ne késsek a szerenádról.
Elkezdtünk énekelni.
A lakók kijöttek, hallgatták énekünket - és mi nagyon nagyon boldogok voltunk.
Hálásak Istennek, hogy ezen az úton is eljuthatott szívükbe az evangélium, hallhatták az örömhírt.

Dunaújváros szociális otthonok






2011 március 21-én két szociális otthonban jártunk.
Már hetekkel sőt hónapokkal előre készültünk "húsvétra"
Énekeket, verseket tanultunk meg és "próbáltunk" és "próbáltunk" és megint csak "próbáltunk"
Eljött a nagy nap. 12-en voltunk. Jöttek heten Kiskőrösről segíteni nekünk, és ez bizony igen igen nagy segítség volt. Így négy szólamban tudtunk énekelni.
Az egyik otthonban kevesen laknak, mivel az emelt szintű, tehát nehezebb bejutni. Örömmel fogadtak minket, és amikor látták lelkes csapatunkat, a kezdeti kis enerváltságuk is elmúlt. Fellelkesültek.
Hívtak, hogy jöjjünk máskor is.

A másik otthonban jóval többen voltak. Már vártak minket, amikor megérkeztünk. Volt aki velünk énekelt, volt aki a lábával dobolta a ritmust, volt akinek a szeme elfátyolosodott. Jó volt együtt lenni velük, örömöt vinni életükbe.

Mindkét otthonban könyveket, könyvjelzőket és "pénzt" osztottunk. Kemény eurót - csokiból.
Mi örültünk, hogy adhattunk, ők meg annak, amit kaptak

Adonyban jártunk





Már második alkalommal voltunk Adonyban. A városban működő Idősek Napközi Otthonának vezetője hívott meg minket. Első alkalommal bemutattuk a repertoárt - mindenből egy kis ízelítőt, amit tudnánk ott tenni. Második alkalomra választottak két témát. Úti-beszámolót kértek, és szeretnék jobban megismerni a Bibliát is. Nagyon sokan eljöttek, és láthatóan jól érezték magukat.
Húsvét közeledik, ezért elmondtuk, mi is az igazi húsvét jelentősége, honnan ered, és mi ma a tartalma. Nagyon figyeltek. Legközelebbre is kérnek - a kenyérsütés mellé - bibliai témát is.

Adonyban jártunk

Már második alkalommal